Madárbüfé

Korán nyitunk, későn zárunk, a vendégek pirkadattól sötétedésig jöhetnek-mehetnek. Asztalfoglalás nincs, a kiszolgálás folyamatos, a menü választható, a fogyasztás ingyenes. Nálunk kosztol az egész környék, a betérők tömik a begyüket, jóízűen esznek, isznak. Alkoholt nem tartunk, a kert mégis hangos az elégedett társaság vidám dalolászásától, aki pedig akar, bekvártélyozhat éjszakára is… Októberben rendeztük be az udvaron a madárbüfét, és mondhatom, nagyon megy.

bufe002.jpg

Keveset kockáztattunk, a lankás domboldal örökzöldjeinek fedezékében megbúvó portánkat mintha direkt a tollasjószágoknak teremtette volna az ég. A szomszédban ott a sűrű erdő, az utcán haladó autók zúgása szakadozva szüremlik le kavicsos ösvényekkel szabdalt, szelíd kőfalacskákkal bolondított vadregényes birodalmamba. A bokrok ágainak szövevénye védett pihenőhelyekkel kecsegteti a látogatókat, kicsiny tavacskánk sekély part menti vízéből kedvükre kortyolhatnak a szomjazók.

Bárki könnyen idetalálhat, noha feltűnő megállítótáblák, villogó neonreklámok felszerelésére apa egyetlen percet sem pazarolt. Figyelmét lekötötte a gondos tervezés, a trendi kiülők építése, keze munkája nyomán szerény park létesült… A konyhánk ablakával szemben nyújtózó karcsú oszlop csúcsán zsindelyes tetejű házikó csücsül, emeleti teraszunk magasságában átlátszó műanyagkupolás etetők hívogatják a rajcsúrozásban megfáradt éhes vándorokat.

Az étlapot a sokadalom igényei szerint alakítottuk. A tálcákra került napraforgó, köles, cirok, kukoricadara, búza, sótlan pisztácia, az ínyencek kókuszrost borította harangok belsejében illatozó földimogyorót kóstolgathatnak... És mert ez esetleg kevés, a csivitelők elkápráztatására megteszem, ami tőlem telik. Időről időre felajánlok néhány kanálnyit kivételesen finom konzervjeimből, míg a desszertnek szánt almát, körtét, főtt rizst én is örömmel felfalnám.

A törzsközönség népes, hatalmas a forgalom, zacskószám viszik a különféle olajos magvakat, csak győzzük az utánpótlást… A sárga mellényes cinegék önzetlenül osztoznak a kiaggatott cinkegolyókon a picinyke őszapók zajongó családi kompániájával… Jut mindenkinek, az se baj, hogy a vékony szálú hálóba csomagolt étvágygerjesztő csemege felkeltette a párban járó feketerigók, a díszes öltözékű fakopáncsok érdeklődését…

Szabadtéri étkezdénkben gyakran teszi tiszteletét a pöttöm ökörszem, a zömök meggyvágó, a hosszúcsőrű csuszka, a kenderike. Alkalmanként bekukkantanak a kíváncsi szarkák, lustán elücsörög a terítéknél a bámulatosan tarka tengelic... A szajkó hiába próbálkozik, jöttére sebtiben kiürül a vidék. Panaszosan nyávogó kiáltásai hallatán csupán a fenyőnkön lakó termetes gerlék, és a felettünk járőröző félelmetes ragadozók maradnak.

Fenyegetőzésére ügyet sem vetek, reggeli sétáimon a békés szárnyasoknak hamvasan kéklő bogyóit kínálgató borókát, a téli álmot alvó szilvafát, a kőrist, a juhart lesem. Tekintetemmel aranyos repülő barátaimat, a tojásból az ereszünk mellett tavaly kibújó rozsdafarkú ifjoncokat keresem. A szülői fészket túl hamar hátrahagyó, a felügyeletem alatt megerősödő, majd a hideg érkezését megelőzve messzi tájakra vonuló cserregő csöppségeket.

Hirtelen visszatérésük a kelepelő gólyák, a fürgén cikázó fecskék seregeinek közeledését jelentené. A boldog bizonyosságot, hogy hihetünk a medvék prognózisainak, és Balu, a budapesti állatkert óriása talán okkal jósolt korai tavaszt gyertyaszentelőkor… Legyen igaza, mi felkészültünk, ám egy mackó nem csinál nyarat. Jöhet a derűs kikelet, vagy makacskodhat a zimankó, a madárbüfé működik tovább. Innen a vendégek eztán is kizárólag jóllakottan kelhetnek útra.

Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét Facebook oldalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://tacsimese.blog.hu/api/trackback/id/tr3316419148
Nincsenek hozzászólások.

BEKÖSZÖNTŐ

Köszönöm, hogy felütötted a borítót, és belelapoztál Panka Mesekönyvébe! Történeteimből egy törpetacskó életének érdekesebb eseményeit ismerheted meg. Fülipuszi! Panka

Állandó oldalak

süti beállítások módosítása