Ünnepi látogatásodat megint izgatottan vártuk,
hogy ezúttal sem találkoztunk… Bóval sajnáljuk,
nyomaidat tacskópajtásommal hiába kutattuk,
ajándékaidat, húsvéti nyuszi, lelkesen fogadtuk.
Nehéz megmondani, a legjobban minek örültünk,
hisz már az apró dolgoktól megdobban a szívünk,
csupán azt reméljük, cselvetéseidet leküzdöttük,
amit előlünk huncutul elrejtettél, végül megleltük.
Idebent a lakásban finomságaidat megtaláltuk,
a fazékban rotyogó sonka ízes illatát szimatoltuk,
csillogó szemmel kunyerálva nyálunkat csorgattuk,
a kóstolónak szánt katonákat boldogan befaltuk.
Tudjuk jól, a tojásokat te is tyúkanyótól kaptad,
őket kertecskénkben határozott céllal hagytad,
megfőzésük kényes feladatát párosunkra bíztad,
színezésükhöz vidám inasaidat segítségül hívtad.
A kellékeket a mókához gyorsan megszereztük,
pompás festékeinket óriási elánnal kikevertük,
a hagyma héjához, a lilakáposztához nyúltunk,
emezzel narancsot, amazzal kéket csináltunk.
Mancsunkkal törékeny műveinket dedikáltuk,
majd egyenként óvatosan kosárkánkba raktuk,
velük holnap a verselő locsolókat megkínáljuk,
délutánra szerintem valamennyit elosztogatjuk.
A sütikből, a csokikból szintén bárki bátran vehet,
torkoskodó vendégeink megtömhetik bendőjüket,
ám ínycsiklandó rágókáinkra éberen vigyázunk,
belőlük csak a kölnivel érkező kutyáknak adunk.
Tavaszhozó meglepetéseidet nagyon köszönjük,
dakszlilovagommal az összeset megbecsüljük,
ígérhetjük, Bóval jövőre rád ilyentájt számítunk,
legközelebb, húsvéti nyuszi, talán barátkozhatunk.
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
