Bejövök a nagyon rövid hajúaknak. Ott van mindjárt apa, akit minden reggel homlokon csókolok. Annyira megszokta, hogy ha elmaradna a puszizkodás, dolgozni sem tudna. Egyszerűen nem jönne az ihlet. Két hete Zánkán Bergendy Pista bácsi hívott meg rétesezni, most pedig Borsi Gergő, aki igazi autóversenyző, csábított el egy gyorskörre a puccos kocsijával.
Autós műsor forgatásán voltunk anyával, és arra gondoltam, ha már úgyis kimentünk a vezetéstechnikai pályára, miért is hagyjam elúszni a lehetőséget. Úgysem figyel ránk senki, és mégse adatik meg mindenkinek, hogy beülhessen egy több mint félezer lóerős négykerekűbe!
Becsukódott mögöttem az ajtó, és azonnal Geri nyakába vetettem magam. Egyedül az aggasztott kicsit, hogy nem kapaszkodhattam meg a hajában, de ezt leszámítva csodás volt. Édes kettesben voltunk, a diszkrét operatőr a belső kamerákat is leszerelte, így sajnos magát a kört nem tudom megmutatni nektek. Legfeljebb egy-két fényképpel igazolhatom, hogy nem a levegőbe beszélek. Kénytelenek vagytok a szavamra elhinni, hogy lebegett a fülem a szélben, és a gumicsikorgást alighanem méterek százaival odébb is hallani lehetett. Tudom, mert a pálya széléről is láthattam, milyen egy gyorskör, és mi minden kell hozzá.
Először is, nem eshet az eső. Rossz időben neki se állnak a forgatásnak. Ellenben, ha az időjárás kegyes, az operatőr azzal kezdi, hogy különböző beállításokban felveszi a még álló és tiszta autó elemeit, a rajtuk megcsillanó fényeket. Figyelmet szentel az érdekes részleteknek, aprólékosan, hosszan dolgozik. Aztán, ha mindent rögzített, helyükre kerülnek az akciókamerák, és jöhet a száguldás. Üvölthetnek a motorok, és miközben a kocsik köröznek, a kamera hol az egyik, hol a másik kanyarból veszi őket.
Kívülről nézve is hátborzongató, ahogy ezek a gépszörnyek tépik az aszfaltot, és gyakran csak centiméterekre kerülik el az útvonalukat kijelölő terelőbójákat. Belülről meg? Szerintem a gyenge gyomrúak jobb, ha sosem próbálják ki, milyen ez. Senkinek sem jó, ha takarítani kell a drága bőrülést, plüsskárpitot. Ami engem illet, szerencsére nem csináltam bajt. Tetszett a hatalmas autó, és Geri megkapta a fülipuszit, amiért beülhettem mellé.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.