Aprócska termetemmel érte talán keveset tehetek, tagjaiért mégis bármikor tűzbe megyek. A bajban magára egyiküket sem hagyom, bánatukat tekintetem csillogásával eloszlatom, fejemet félrebillentve mosolyukat arcukra csalogatom. Védelmében béketűrésemet gyorsan sutba dobom, mérlegelés nélkül felemelem…