Homlokán szarvakat visel, ábrázata ijesztő, tekintetéből sugárzik a rosszindulatú rafinéria, kacagása vérfagyasztó, farka vége villás, patái kilógnak a ruhája alól, és amerre megfordul, kénkőszagot áraszt. Lucifernek alighanem profi jelmezbe kell bújnia, és az alapos smink sem árt, ha Cerberust, az alvilág kapuját őrző háromfejű, fekete kutyát pórázra csatolva, feltűnés nélkül meg akarja mozgatni a lábait az utcán. A flaszteren, ahol az igazi gonoszok hétköznapi öltözékben járnak és az ördög félelmetes társa sincs biztonságban.
Nőjek fel, törődjek a koromhoz méltó komoly dolgokkal, ne érjem be a mesélgetéssel, vállaljam a véleményem, mondjam meg a tutit... Egy közeli ismerős figyelmeztetett, hogy ideje a valóban fontos ügyekben is felemelnem a szavam. Nem árulta el pontosan, mire céloz, mi az, amiben törpetacskó létemre állást foglalhatnék, csupán biztatott, pillantsak távolabbra a játék örömeinél, a kulináris élvezeteknél, a szunyókálás gyönyörénél, mert szerinte így azonnal a szemembe ötlenek majd a furcsaságok.
Igaza lett. A tűt rejtő virsli, a mérgezett csirkefarhát és vétlen áldozataik történetével legkevésbé se séta közben, esetleg álmomban találkoztam. Az alattomos csapdákról apától hallottam, és a rémülettől meredezett a szőr a gerincem vonalában. Szinte láttam, amint a köztünk élő, tényleg létező gonosz kedvtelve preparálja a négylábúak számára végzetes falatokat, aztán szétszórja a kutyafuttatókban, a sétányokon, áthajítja a kerítéseken. Elborzasztott, hogy az ártatlanok meggyilkolása után elégedetten tér nyugovóra, éjszaka nem riad fel verejtékben fürödve, és reggel tükörbe tud nézni.
Hiába a kétkedő csodálkozás, akad a lelketlenekből több is. A szemfüles gazdik hol az ország egyik, hol a másik részén bukkannak gyanús hússzeletekre a kertekben, szögekkel vadított szalámidarabkákra az árokpartokon. Alkalomadtán bekerül a hírekbe, hogy a család kedvesen doromboló cicáját mérgezéses tünetekkel, a hűséges, gyerekszerető kutyát tűvel átszúrt virslivel a gyomrában vitték doktorhoz. Feledhető beszámolók ezek, amiken közönyös vállrándítással, gyorsan túl lehet lépni, hiszen a jól nevelt, képzett ebek nem esznek szemetet a bokrok tövéből…
A bölcselkedők a lényegre tapintanak, az iskolában én is a saját káromon tanultam meg a leckét. Örökké emlékezni fogok az orrom hegyébe hasító, sokkoló nyilallásra, amit a felkészítésemnél használt elektromos szerkezet okozott. Hála a rázós élménynek, hamar megértettem, hogy a földről okosabb nem csemegézni… A záróvizsgán már könnyedén vettem az akadályt, és ha mostanság mégis megkísért a falánkság, a mentőangyalom résen van. Apa baljában józanítóan megfeszül a vezetőszár, és bármennyire csábító a járdán illatozó szendvicsvég, mintha ott se lenne, trappolok tovább.
A hozzám hasonló, ártalmatlan házi kedvencek megátalkodott ellenségei roppant dörzsöltnek hihetik magukat. Módszereik kifinomultak, hatékonyak, és számtalanszor bizonyítottak. A lebukás esélye velük elhanyagolható, az állatbarátok és a hatóságok látszólag tehetetlenek. Előbbiek felháborodnak, írogatnak, megsiratják az elvesztésünket, míg az utóbbiak különösebben költséges nyomozást nem indíthatnak az érdekünkben. Arra pedig inkább senki sem gondol, hogy akik sunyi eszközeikkel próbálják irtani a kutyákat, macskákat, csalijaikkal pici gyerekek életét is veszélyeztethetik.
Az igazi gonoszt sajnos nehéz felismerni. A jelentéktelenség álcája megóvja, nem sejtjük, nő, férfi, felelőtlen kölyök, aljas felnőtt, magányában megkeseredett idős ember... Ám legyen akármelyik, egyszer talán elpártol tőle a szerencse, nyakon csípik, bíróság elé citálják, és gyáva cselekedeteiért hűsölhet néhány évig. Vagy, ha e világon netán megússza az elszámoltatást, a mennyország kapuját biztosan zárva találja majd útja befejezésekor. Bűnlajstromát átolvasva Szent Péternek kérdése se marad, és az elszállásolás feladatát tüstént Luciferre hagyja. A pokol vendégmarasztaló urára, aki, miközben az éhes Cerberust simogatja, méretes vasvillájával igazgatja az izzó parazsat a rotyogó, fortyogó üstök alatt.
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
