Aggódom. A karácsony elmúlt, az áhítat elillant, és noha a feldíszített fenyők még állnak, a szeretet ünnepe átadja a helyét az óév búcsúztatásának, az új esztendő köszöntésének. Szilveszter a küszöbön toporog az estével, amikor az emberek hirtelen megvadulnak.
Hétfőn ránk virrad az év utolsó napja, felélednek a babonák, és aki addig nem tette, fejvesztve rohan a boltokba szerencsehozó élelmiszereket vásárolni… Anya a lencsére és a sertésvirslire esküszik, mások a malacpecsenye, a hal, a hurka, a káposzta, esetleg a bab varázserejében hisznek.
A szárnyasok, a vadak és a rákok megnyugodhatnak, belőlük tájékozott polgár ilyenkor aligha falatozik. Tudniillik, a madárféle elrepül a szerencsével, vagy elkaparja, a nyúl, a szarvas és a többi erdő-, mezőlakó elszalad vele, a páncélozott ollós lábúak meg a fejlődéssel ellentétesen, visszafelé haladnak…
Kerüljön az asztalra lencsefőzelék, korhelyleves, apának kocsonya, a csipegetők örömére pogácsa, netán rétes, pia nélkül mit sem érnek a finomságok. Sörnek, bornak, forralt bornak, pálinkának a hátralévő órák eltöltéséhez lennie kell. A poharazgatás a meleg szobában a szomjúságra, a szabadtéri rendezvényeken a hidegre hivatkozva, szinte kötelező.
A szíverősítők fogyasztása a népi hiedelmek miatt is javallott. Ideje van a gonosz elűzésének, és ehhez tényleg érdemes bátorságot meríteni néhány kupica papramorgóból. Eztán jöhetnek a messzire szálló szerpentinek, a konfettik, a bohókás fejfedők, álarcok, az élesen visító anyósnyelvek, papírtrombiták, és máris minden adott az új év üdvözléséhez.
Illetve majdnem minden... Kell még egy üveg pezsgő. Az ital, aminek palackját habitustól függően ki-ki másként kezeli. Apa például a flaskát kicsit megdöntve, zajtalanul távolítja el a dugót, ezzel szemben seregnyien azt kedvelik, ha a szénsavas szőlőlé kibontásával riadalmat okozhatnak. Felrázzák, és annak örülnek, amikor ijesztő a pukkanás.
Gonoszt űzni csendben elképzelhetetlen. Nincs hát semmi csodálkozni való azon, hogy amint az óra elkezdi ütni az éjfélt, elszabadul a pokol. A szokásos fogadalomtételt letudó, az utcákon, tereken csupa jót kívánva koccintgatók között belehúznak a petárdahajigáló mókamesterek. Az otthoni fotelban jámboran ejtőző apukák a jelre felpattannak, és udvarra terelik a gyerekeket, hogy az álmos apróságokat elkápráztatva végre az égbe küldhessék a karácsonyi vásáron beszerzett tűzijáték rakétáit.
Egyetlen nap, és beköszönt 2019. Érkezését a féktelen bulizás, a távoli villanások sora, és elvegyülve a messze hangzó robbanások dörejével, a riasztásra útnak induló mentőautók, tűzoltószerek szirénáinak sivítása kíséri majd… Emlékszem tavalyról, és tudom, igazán lesz miért aggódnunk. Egymásért, a gyámoltalan házi kedvencekért. Az olyanokért, amilyen én is vagyok.
A váratlan zajoktól megriadó négylábúakért, a kiszolgáltatott macskákért, kutyákért. A társaimért, akiket az önfeledt durrogtatás kikergethet a világból. A cicámért, Ciniminiért, a rokonaimért, Roziért, Toscáért, Zsepiért, a tacskóbarátaimért, Miáért, Lokiért, Toffee-ért. Ezrekért, akiknek az életét teheti tönkre a betiltott, mégis annyira népszerű petárdázás.
Vajon most hányan lesznek? Hányan vesznek el, vágtatnak pánikba esve az éjszakában, kóborolnak üres gyomorral, őrzik majd lassan haldokló lelkükben az emberekbe vetett bizalom szikráját, kapják fel hetek múlva is reménykedve a fejüket az ismerősnek tűnő hangokra? Mondjátok, sokan fogjuk még elgázolva, halálra fagyva az árokparton végezni?
Talán jobb, ha bele sem gondolok, és inkább hálásan csóválom a farkam, mert anyáék nem bízzák a véletlen szeszélyére a sorsomat. Itthon ünnepelnek velem, és hiába jártam milliószor a kertben, az egészségügyi sétákon is szorosan tartják a pórázt. Kulcsra zárják az ajtót, és csak bent, a lakásban engedik, hogy kedvem szerint alakítsam a programom...
Elárulom, azt tervezem, hogy holnap korán bevackolok, és átalszom a ribilliót. Nektek pedig kívánom, hogy legyen békés a szilveszteretek, a kuckótokban érjen a reggel január elsején, és az új esztendő hozzon nagyon sok örömet, boldogságot mindannyiótoknak!
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
