Megértük ezt is, néhány napra szerepet cseréltem apával. Rendszerint ő vigyáz rám, ám a héten nekem kellett mellette silbakolnom. Sok dolgom nem akadt, póráz, hám és jutalomfalat nélkül elbírtam vele. Jól viselkedett, a teendőim arra szorítkoztak, hogy az oldalához bújjak a kanapén, a takaró alatt, és óvjam az álmát. Meggyógyítsam a kisugárzásommal.
A pasik rossz betegek. Számtalanszor hallottam már anyától, mennyire nehéz velük. Megfáznak, és rögtön temetik magukat. A teremtés koronáit a legkisebb hőemelkedés ágynak dönti, fogukat hangosan kocogtatva reszketnek a hidegtől a meleg lakásban, és nyafognak holmi torokfájásra hivatkozva. Jártányi erejük sincs, a televízió távirányítóját is nehezen tartják célra, és sehol se találják a zsebkendőt.
Na, a papírforma bejött, minden pontosan úgy volt, ahogy anya megjósolta. A semmivel össze nem téveszthető tünetekből sejtettük, erős náthával lehet dolgunk. A komolyabb szakvéleményekre ellenben keresztet vethettünk, mert apa hallani sem akart az orvosokról. Örülhettünk, hogy a vitaminokat beveszi. A sörét forró, hagymafőzettel megvadított mézes, kamillás teára cseréltük, és reggel meg este hagyta magát lázmérőzni is.
Utóbbi nem nagy kunszt, neki távolról sem olyan kellemetlen, mint amikor velem csinálják... Egyszerűen a szájába veszi a készülék vékonyabbik felét, megvárja a pittyegést, és máris ájuldozhat a láza miatt. Hasznos ez, hiszen így szinte azonnal elalszik, és akár a teljes napot pokrócba burkolózva, szüntelenül horkolva töltheti. A fülnek borzasztóan zavaró, a szaggatottan feltörő köhögésénél mégis elviselhetőbb.
A szokásos programunkat elvitte az ördög. A sétáim kimaradtak, csak a kert végéig jutottam, és ezért legszívesebben patán haraptam volna a gonoszt. Reménykedtem, hogy felbukkan, és sikerül elkapnom. Kitartóan strázsáltam a helyemen, legfeljebb néha nyomott el a buzgóság. Képzeletem ilyenkor a tópartra röpített, ám apa krahácsolása hamar visszahozott a valóságba. Alvásról szó sem lehetett, tudtam, mi a feladatom.
Egész nap gyógyítottam a kisugárzásommal. Igen, azzal, amit a nyakfájása kezelésére is régóta alkalmazok. Univerzális terápia az enyém, a legtöbb nyavalyával szemben hatásos. Mielőtt kérdezitek, elárulom, a hiedelmekkel ellentétben nem kell hozzá törpetacskó. Fajtától, mérettől, kortól függetlenül bármilyen kutya megfelel. Mind próbálunk segíteni, és cserébe hálapénzért se tartjuk a mancsunk. Elég a szeretet.
És hogy eredményesek vagyunk-e? Nos, apa jobban lett, és ezt tekinthetitek az én érdememnek, vagy foghatjátok a fekvésre, a vitaminokra, a nagymama receptje szerint főzött teára. Mindegy, melyiket választjátok, a lényeg, hogy a beteg gyógyul, és bár tökéletes talán sosem lesz, a hőemelkedése megszűnt, a köhögése enyhült, meg zsepiből is kevesebb fogy. Ami rajtam múlt, megtettem, aki többet akar, tartson belőlem kettőt!
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
