Nyúl után

Hajnal óta lázasan készülődünk, mégse jutottunk a végére. A tennivalók listája nagyon lassan rövidül, pedig még éppen csak derengett odakint, amikor anya kirángatott az ágyamból, és azóta egy perc megállást se hagy nekem. Kapkodunk, mert hétfő van. Nem, nem egy átlagos hétfő, hanem tudjátok, „Az a hétfő”. Közvetlenül a nyúl után, amikor jönnek a locsolók, és kötelező a puccparádé. A tiszta ablakok, a szép terítő az asztalon, kis kosárkában a festett tojások. Kisfiúknak csoki és süti, felnőtteknek jófajta házipálinka. A hétfő, amikor délelőtt nincs itthon apa, és mi csajok csinibe vágjuk magunkat a vendégek kedvéért.pankay03n.jpg

Nyuszi igazán figyelmeztethetett volna, de inkább rejtélyeskedik. Sehol semmi, még a legapróbb utalás se arra, hogy ennyire macerás tud lenni a húsvét. Helyette mindenfelé ajándékok, amikkel, nem mondom, tényleg bőkezűen bánt. Talán, hogy elaltassa az éberségemet, hozott egy egész doboz mintás fürjtojást. Olyat tojásokat, amiket felesleges festeni, mert úgy szépek, ahogy vannak. Nagy csomag báránypacalt, szárított marhafejbőrt, és hiszitek vagy sem, még báránylábat is. Egy egész zsákkal! Ötletem sincs, honnan tudta, hogy ezek a kedvenceim, mert neki, ellentétben Mikulással, nem írtam össze, mi mindenről álmodom.

Komolyan, lottóznia kellene. Ilyen képességekkel egyetlen játékkaszinóban sem fürödne be. Úgy meg aztán pláne nem, ahogy én ma reggel. Ki sem dörzsölhettem az álmot a szememből, máris a fürdőkádban, a zuhany alatt találtam magam. Kellemesen meleg volt a víz, mégsem tudtam őszintén örülni a napindító csutakolásnak, az illatos samponnak, meg a hosszú percekig bántó hangon üvöltő hajszárítónak. Tisztára belefájdult a fejem. Ennyi fakszni, csak mert vendégek jönnek! Tényleg megéri ez, cserébe azért, hogy aztán bugyuta verselgetés kíséretében néhányan még jól össze is büdösítsenek a spriccelőjükkel?

Ha rajtam múlna, kihagynám az egészet, de anya szerint fontos, hogy csinosak legyünk. És nem is vitatkoznék, noha szerintem elég lenne, ha ő kicsípné magát. A legtöbben úgyis miatta jönnek, nekem nincs ismerősöm, aki beállítana. De persze próbálkozhattam bármivel, előszedte az összes ruhámat, kiválogatta az elegánsabb darabokat, és egymás után mindet megnézte rajtam. Szerencse, hogy nincs igazán sok, és így hamar ki tudta választani a legmegfelelőbbet. A sárga kötöttet, amit általában amúgy is csak ünnepnapokon, például karácsonykor veszek fel, vagy ha vendégségbe megyünk, és ami éppen megfelelő lesz húsvét hétfőre.

Beöltöztem, de nem úsztam meg ennyivel. Anya babaolajos vattával kitisztította a füleimet, aztán a körmeim következtek. Egyesével vizsgálta meg mindegyiket. Ellenőrizte, hogy a hosszuk és a tisztaságuk megfelel-e az alkalomnak. Nyakamba adott egy új, nyúlász törpetacskókra méretezett díszes nyakörvet, és miközben felkészült a locsolók fogadására, sokadjára is nekifutott számba venni, minden a helyén van-e a lakásban. Kellett is ez a szusszanásnyi idő, hogy sebtében leírjam nektek, milyen nehéz reggelem volt. Mesélnék még tovább is, de ne haragudjatok, azt hiszem, mennem kell. Csengettek! És biztos nem a postás, mert az mindig kétszer csenget.

Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://tacsimese.blog.hu/api/trackback/id/tr4313798836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

BEKÖSZÖNTŐ

Köszönöm, hogy felütötted a borítót, és belelapoztál Panka Mesekönyvébe! Történeteimből egy törpetacskó életének érdekesebb eseményeit ismerheted meg. Fülipuszi! Panka

Állandó oldalak

Címkék

ajándék (1) család (3) démonok (1) egészség (1) fotózás (1) (1) könyv (2) kutya (10) macska (1) sajtó (1) tacskó (10) tél (1) Címkefelhő